Sziasztok Magyarok! :)

Először is bocsánatot szeretnék kérni azoktól, akik hűen követik a blogomat! El vagyok havazva a tanulással, mert szeretnék márciusban nyelvvizsgázni. Most viszont van egy kis időm idefirkantani valamit. Próbáltam összegyűjteni 3 olyan dolgot, ami nagyon fura lehet egy magyarnak Sanghajban. Ez a bejegyzés majdnem olyan, mint a gyógyszer -  étkezés után ajánlott! 

1. Kínai WC

Mielőtt idejöttem Kínába már tudtam, hogy ez a dolog egészen más lesz a sanghaji életemben. Főleg a kínai tanárom mesélt a WC csésze kinézetéről, és arról ahogyan a kínai férfiak használják. Hogy ebből mennyi volt igaz? - Minden! Hogy néz ki? -  Lényegében egy ovális lyuk a földben, szóval nincs hova leülni, persze a földre le lehetne, de az eléggé higiéniátlan lenne. Hogyan használjátok? - A guggolás javasolt. Igen, ez azért némi erőfeszítést igényel. Emiatt arra még nem jöttem rá, hogy a reumás öreg kínaiak hogyan használják, lehet nem akarom tudni?!?! Ami szép Sanghajban, hogy itt vannak a kínai WC-k mellett angol WC-k is, aminek én nagyon örülök. Hogyan használják a kínaiak? - Először a köpködésüket lehet hallani, majd a cigarettagyújtó hangját, mert naná, hogy rá kell gyújtani a WC-ben. Kínában mindenhol dohányoznak, még ott is, ahol a tábla tiltja, ami engem a legjobban felháborít, az az, hogy a liftben is rágyújtanak, enyhe füstmérgezést kapok mire kiszállok. Némi ellentmondást érzek, amikor a liftben látom a ne gyújts rá táblát, de a hamutál ott van.

2. Köpködés az utcán

Sanghajban az utcákat tisztán tartják, mindig lehet látni, hogy valaki sepri a hulladékot, szóval egy szavam nem lehet. DE!!! Emellett van egy európai és amerikai kontinensen élő ember számára egészen gusztustalan dolog, amit az utcákon művelnek, ami nem más, mint a turházással egybekötött köpködés. 3 hónapja vagyok itt, az első hónapban "fujjoztam", de most már csak röhögök egy-kettő hangosabb példányon, hogy hogyan lehet valaki ennyire szemtelenül gusztustalan. ( persze ők ezt nem így gondolják) Mi az oka ennek? Ők úgy tartják, hogy jobb kint, mint bent, ami igaz! A másik ok az, hogy számukra az utca a zsebkendő. Nem használnak zsebkendőt, mert ők azt tartják gusztustalannak. (Emiatt, ha fújjátok az orrotokat, az idősebbek furán néznek rátok.)  Egyszer megkérdeztem egy kínai barátomat, hogy miért van ez? A válasz: az jobb, ha egy papírdarabba belefújod a baktériumodat, majd utána zsebrerakod a bacikat? Amivel teljesen egyetértek, pl.: koszos zsepi a zsebben->zsebrerakott kéz->kézfogás->baci átadva, ezért az egy fújás után irány a kuka módszert használom - tiszta kompromisszum. ;)

3. 筷子-kuaizi-evőpálcika-étterem

Magyarországon elmegyünk egy étterembe, kikérjük a szokásos napi menüt, leülünk a szépen kanállal, villával, késsel megterített asztalunkhoz, vagy odahozzák az evőeszközöket. Itt ez nem így van! Elmegyünk az étterembe, - ami minden sarkon megtalálható, szóval éhen halni nem lehet - leülünk és azt vesszük észre, hogy kanálnak, főleg késnek nyoma sincs, annál inkább találunk pálcika alakú valamit, na azzal kell enni. ;) A leveshez általában hoznak kanalat, de a főfogáshoz csak pálcika áll rendelkezésünkre. Ezért első dolog, amit tuti megtanultok, ha kijöttök, az a pálcika használata. Az első hét szenvedés, mert ki kell tapasztalni a fogását, plusz gyenge a kezetek hozzá. Türelmet igényel, mert az elején nem mindig sikerül a szájba juttatni az ételt, de egy kis fogyókúra mindig jól jön vagy elmentek a mekibe. ;) Egy hét után már profik lesztek!!! Egyébként egy fontos szabály van az étteremben, úgy ehettek, ahogy akartok, ha lábbal könnyebb, akkor lábbal. Csámcsoghattok is, ők is csámcsognak. Páran egész kulturáltan esznek, páran... inkább nem mennék bele.

Ezeket a dolgokat már sikerült megszoknom, persze ez egyéntől függ. Ismerek olyan magyart, aki itt él több éve és még mindig arcokat vág egy-egy ilyen jellegű dolognál.

Mára ennyi, megyek vissza tanulni.

Megpróbálok hétvégén írni, szóval majd kukkantsatok rá a blogomra.

Minden jót MAGYAROK! :)